A világ jelenlegi káoszának közepette mit tehetünk, hogy vigyázzunk magunkra?

Íme egy maroknyi egyszerű tudatosság-gyakorlat, amely hasznos lehet.

Lélegezz mélyen a hasaddal.

Ezzel az eggyel érdemes kezdeni, függetlenül attól, hogy hol vagy, vagy mit csinálsz. Elakadunk a fejünkben, megrekedünk a gondolatok körforgásában, amelyek ritkán hasznosak. Tehát, hogy kijussunk a fejünkből a testünkbe, mély lélegzetvételeket tehetünk, a hasunk legmélyebb részébe. Végezzünk több ilyen légzést 30-60 másodpercig, ha van időnk. Ez nem csak megnyugtat, de segít abban is, hogy jobban jelen legyünk a testünkkel és a környezetünkkel.

Ellenőrizd az érzéseidet, adj magadnak több együttérzést.

Fordítsd a figyelmedet az elmédben keringő érzésekre, és vedd észre, hogy hogyan érzed magad most. Ez segít kiszakadni a gondolataidból, miközben észreveszed azt is, hogyan érzed magad ebben a pillanatban. Gyakorold, hogy teret adsz ezeknek az érzéseknek (nem baj, ha szorongást érzel!). Aztán próbáld meg, hogy tudsz-e némi együttérzést adni önmagadnak, hogy megéld ezeket az érzéseket, majd fokozatosan elhagyd őket.

Találj nyugalmat a vihar közepén.

Amikor a világ tele van káosszal, meg tudjuk-e találni a nyugalmat? Koncentrálj a lélegzetedre. Hagyd, hogy a gondolatok örvénye lecsendesedjen. Vedd észre a pozitívumokat magad körül. Vedd észre a pillanat szépségét. Tágítsd ki a tudatosságodat önmagadon túlra, és érezd a csend pillanatának békéjét. Ezek után cselekedj csak a teljes nyugalom helyzetéből.

Adj együttérzést másoknak is.

Ha már gyakoroltad az együttérzést saját bizonytalanságoddal és félelmeiddel szemben … ha már megtaláltad a nyugalom és a középpontba állítás pillanatát … akkor most azonnal megnyithatod a szívedet mások előtt is.

Félnek, szoronganak. Nyisd meg a tudatosságodat az otthonodon túlra, a szomszédságodban és a városodban élőkre, másokra a világon, a szeretteidre és az idegenekre. Próbáld meg átérezni az aggodalmat, amit ők éreznek.