Nagy világban élünk, számtalan kultúrával és szokással, amelyeket elsőre talán kicsit furcsának találunk. Izlandon például a szenteste a könyvek cseréjéről szól, és egy hangulatos zugban, csokoládé mellett olvasással töltik. Míg nyáron mindannyian szeretünk meginni egy jeges italt, hogy lehűtsük magunkat a forróságtól, addig egyes ázsiai országokban a vizet szinte mindig forrón isszák, nem törődve az időjárással. A helyzet az, hogy sok ilyen szokásnak szilárd tudományos alátámasztása van.
Kiástunk néhány érdekes kulturális gyakorlatot, amelyeket érdemes beépíteni az életedbe:
1. A japán “onsen”-ek és az egészséges élet.
A japán emberek általában hosszabb és egészségesebb életet élnek, és a kutatók úgy vélik, hogy az egyik dolog, ami hozzájárul a hosszú életükhöz, az a meleg fürdőzés szokása. Japánban számos természetes meleg vizes forrás található, és számos szálloda és gyógyfürdő ad otthont az “onszeneknek”, azaz a természetes, forró, forrásból táplálkozó fürdőknek.
Azok számára, akik nem ezeken a területeken élnek, az otthoni meleg vizes fürdők a normálisak, és a szakértők szerint ezek javítják a vérkeringést és javítják az általános egészségi állapotot.
2. Ázsiában a házban nem hordanak utcai cipőt.
A legtöbb ázsiai országban, például Indiában, Japánban, sőt még néhány európai országban, például Hollandiában is, a külső cipőt az ajtón kívül hagyják. Ennek lényege, hogy ne hozzák be a házba a kinti baktériumokat és szennyeződéseket.
Lehet, hogy ez egy régi szokás, de tudományos bizonyítékok állnak mögötte. Egyes otthonokban még szekrényeket is elhelyezhetnek egy külső szobában vagy ajtónyílásban, hogy a kinti cipőket ott tartsák.
3. Indiában a joghurtot természetes módon vagy sósan fogyasztják.
A világ nagy része szereti az édes joghurtot, a különböző gyümölcsös és cukros ízeket. Bár a joghurt egészséges, a túl sok cukor fogyasztása alapvetően egészségtelen szokás, és bár nem baj, ha sima vagy görög joghurtot választunk, de az is jó ötlet, ha természetes állapotában vagy akár sósan fogyasztjuk.
Indiában és más dél-ázsiai országokban például a joghurtból “raita” nevű sós köretet készítenek. Ezt simára keverik, kevés vízzel hígítják, és sóval és más fűszerekkel ízesítik. Adhatunk hozzá finomra vágott uborkát, paradicsomot és hagymát, vagy akár főtt palacktököt is. Ropogósan is fogyaszthatja, kis sült lisztgolyókkal, úgynevezett “boondival”.
4. Az olaszok többgenerációs összejöveteleket tartanak.
Általában a nagyobb családi találkozókon általában gyerekeknek fenntartott asztalok vannak, de az olaszok hajlamosak másképp csinálni a dolgokat. Az olasz kultúrában az összejövetelek és ünnepségek többgenerációsak, és mindenki szabadon elvegyülhet bármelyik csoportban. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a felnőttek és gyerekek nem vonulnak külön, hanem együtt maradnak a találkozó teljes hosszán át.
5. Az ázsiaiak hisznek az éves nagytakarításban.
Mindannyian kitakarítjuk a zsúfolt íróasztalt, vagy a túlzsúfolt szekrényt, amikor a dolgok túlságosan rendezetlenné válnak. Japánban azonban létezik egy “Osouji” nevű gyakorlat, az otthon éves takarítása, amellyel az új évre készülnek. A házat tetőtől talpig kitakarítják és megtisztítják, hogy az új évet tisztasággal köszönthessék.
Hasonló szokás történik Indiában is, a Diwali ünnepén, amikor is kitakarítják az otthonokat, és a fel nem használt dolgokat eladományozzák.
6. A dánoknál és a norvégoknál szokás a hygge
A dánok és a norvégok tudják, hogyan kell hangulatos otthont teremteni, és ezt a fogalmat Hygge-nek (ejtsd: hoo-ga) hívják. A lényege, hogy az otthont olyan kényelmessé és hívogatóvá tegyük, amennyire csak lehet, olyan kis sarkokat kialakítva, ahová szívesen bevackolnád magad, és csak élveznéd a teret, amit otthonodnak hívsz.
7. Az ázsiaiak a kézi bidével történő higiéniát részesítik előnyben.
A papír és a víz közötti háború végtelen, ha a WC-ről van szó, de a szakértők szerint a bidé, más néven egészségügyi csaptelep, kifejezett egészségügyi előnyökkel jár. A legtöbb ázsiai és dél-európai fürdőszobájában felfedezheted őket.
Ha a WC-használat után vizet használsz a tisztálkodáshoz, az segíthet a jobb higiéniában, mint a papír, bár a papírt mindig használhatod utána, hogy felszívja a nedvességet. Ráadásul a kevesebb papír jobb a környezetnek.
8. Az arabok szokása, hogy könnyű ebédeket fogyasztanak.
A nehéz ebéd gyakran ebéd utáni letargiához vezet, ami a munkahelyi koncentráció szempontjából elég hátrányos lehet, különösen, ha már amúgy is szenvedsz a délutáni lankadástól. A rohanó életmód azt is jelentheti, hogy az ebédet gyorsan elfogyasztjuk, gyakran gyorséttermi ételekből, ami tovább növeli a testsúlyt és az egészségi problémákat.
A Közel-Keleten élők gyakran készítenek olyan ebédet, amely tele van fehérjével, füstölt húsokkal, csicseriborsóval és babokkal, és könnyű marad a teljes kiőrlésű lapos kenyerek, valamint a sok saláta segítségével. Tekintettel a Közel-Keleten uralkodó magas hőmérsékletre, a könnyű ebéd frissen tart, és az ebéd utáni kávé felébreszti a szunnyadó agysejteket.
