Mindannyian lusták vagyunk a magunk módján, de ez nem jelenti azt, hogy nem törődünk a munkánkkal, vagy nem fordítunk rá elég erőfeszítést és időt. Mindenkivel előfordul – a lustaság állandó, és nincsenek kivételek. De a lustaság azt is jelenti, hogy okosabban dolgozol, nem pedig keményebben, mint az átlagemberek.
Kikutattunk néhány okot, hogy miért a lustaság a legjobb választás a nehéz feladatok elvégzéséhez:
1. A lustaság gyökerei az okokban keresendők.
A lusta emberek nem természetes módon lusták, hanem ennek okai vannak. A pszichológia szerint a félelemmel és a reményvesztettséggel hozható összefüggésbe, mert az emberek nem találták meg azt a dolgot vagy munkát, amit igazán szeretnének csinálni. Mindenesetre a lustaság fő célja a szabad akarat elérése vagy megértése.
Lusta embernek lenni és magadat ilyennek azonosítani azonban nem teljesen negatív dolog. Egy új, kutatók által végzett tanulmány felfedezte, hogy az intelligens emberek több időt töltenek lustálkodással. Ennek eredményeképpen ezek az emberek kevésbé unatkoznak, mert hosszabb időre elmerülnek a gondolataikban, mint mások.
2. Néha a semmittevés a termelékenység kulcsa.
Néhányan elgondolkodhatnak azon, hogy vajon az a legjobb érzés-e, ha mindig produktívak vagyunk, de sajnos ez nem mindig van így. Egy tanulmány szerint, amikor az elménk lustálkodik, az eredmény az, hogy a múlton, a jelenen és a jövőn gondolkodunk, és ebben a folyamatban az emberek kreativitást szabadítanak fel, és jobbak a problémamegoldásban.
Amikor az elménk elkalandozik, tudtunkon kívül gondolkodunk és reflektálunk a tetteinkre, majd megoldásokat találunk ki, vagy azt, hogyan lehetnénk önmagunk jobb változatai. Az ötletelés során jellemző, hogy csak üresen bámulunk minden részletet, majd hirtelen eszünkbe jut egy ötlet, amire nem is számítottunk.
Ne féljünk attól, hogy időnként ellustulunk – szorongó elmével nehéz dolgozni és előrelépni. Fontos, hogy időről időre tétlenkedjünk, hogy a fejünkben lévő hangok lecsendesedjenek. A produktivitás nem mindig egyenlő a nonstop gondolkodással és az egész napos munkával, csak azért, hogy produktívnak érezzük magunkat. Döntő fontosságú, hogy meghúzzuk magunkat, értékeljük a nézőpontokat, és egyszerűen csak élvezzük.
3. A lusta emberek okosabban dolgoznak, mint a szorgalmas emberek.
Ahogy korábban említettük, az okos emberek kevésbé unatkoznak, mint mások. Ettől függetlenül az ilyen emberek teljesen kontrollálják magukat – ezt azt jelenti, hogy tisztában vannak vele, hogy milyennek látják magukat, és mit gondolnak, miközben az elméjük szabadon kószál. Ez a divízió a logikában, a vitában, az innovációban és az általános intelligenciában jeleskedik.
Ennek eredményeként az okos emberek inkább okosabban, mint keményebben dolgoznak. Még Bill Gates is kijelentette, hogy inkább lusta embereket alkalmaz a nehéz feladatok elvégzésére, mert úgy véli, hogy egy lusta ember könnyű és gyors megoldást talál.
4. A lustaság sikerrel párosul.
Bármennyire is vitatják mások, hogy a lustaság csak egy véletlenszerű dolog vagy egy tulajdonság, vannak híres emberek, akik lusták, mint például Charles Darwin, aki minden idők egyik legzseniálisabb geológusa volt. Lassú tanuló volt, aki egészen a főiskoláig nehezen tudott koncentrálni, de még a tudományos tanulmányok során is időt szánt rá, és nem kapkodott.
A lusta emberek tehát inkább a saját, egyedi módszereik szerint teszik a dolgokat. Ily módon szabadon gondolkodhatnak azon amin akarnak, és azt teszik, ami a legkönnyebb, amíg elő nem állnak egy innovatív ötlettel.
Akkor generálnak ötleteket, amikor csak akarnak, mert nyugodtak és a saját tempójukban dolgoznak. Úgy viselkednek, mint a gépek, amelyek soha nem állnak le a termeléssel, de a különbség az, hogy tudják, mikor kell pihenni és mikor kell leállni. A túlhajszoltság káros lehet a termelékenységre és a mentális egészségre.
5. A tétlenség bizonyos mértékig kényelemmel és előnyökkel jár.
A lustaság kihozza belőlünk a belső kreativitást; akkor is innovatívak és okosak leszünk, amikor az agyunk száguld és üresen bámulunk mindent, amit látunk. Több szempontból is előnyös számunkra, például olyan stratégiákat találunk ki, amelyek hatékonyak és eredményesek, kihasználjuk az összes rendelkezésre álló erőforrást, különböző dolgokat képzelünk el, amelyek önreflexióhoz vezetnek, és jobb megoldásokat találunk ki arra, hogyan lehetne ezt jól vagy jobban csinálni.
Annak ellenére, hogy a lustaságnak minden előnye megvan, fontos megjegyezni, hogy a lustaság bizonyos mértékig hasznos. A túlzásba vitt lustálkodás negatív hatással lehet az életmódra és a gondolkodásmódra; soha nem jó ötlet túl sokáig megmaradni egy helyben és túl kényelmesen érezni magunkat.
