Állandó fáradtság. Nem tudok aludni. Idegesnek érzem magam… Ezek mind gyakori jelei annak, hogy a kiégés felé tartasz. (Valójában, ha ezeket a dolgokat rendszeresen tapasztalod, akkor valószínűleg már ott tartasz.)
A munkahelyi kiégés a világjárvány óta egyre gyakoribb jelenséggé vált. A felmérések folyamatosan arról számoltak be, hogy a válaszadók 50-70%-a a kiégés bizonyos jeleit mutatja a világjárvány alatt. Bár ezek a statisztikák iparáganként és munkakörönként eltérőek, abban mind egyetértenek, hogy ezek az adatok a pandémia előtti szinthez képest megnövekedtek.
Vannak a kiégésnek finomabb jelei is, amelyek azt jelzik, hogy a kiégés felé vezető úton vagy. Ha elég korán észreveszed őket, lépéseket tehetsz a hatások minimalizálására.
Íme öt jel, amire érdemes odafigyelni.
1. Negatív elvárások
Az egy dolog, hogy egy kihívás során elnéző vagy magaddal szemben, de amikor ezek a gondolatok a hozzá nem értés érzésévé válnak, akkor a kiégés felé tarthatsz. Hatástalannak érzed magad, és kezded elveszíteni a magadba és a munkádba vetett bizalmadat. Nehéz elvégezni a szerepedhez tartozó feladatokat. Csökken a termelékenységed, és nem érzed úgy, hogy ezt meg tudod fordítani. Mindez ahhoz vezet, hogy lehangoltnak érzed magad, mert tudod, hogy te nem ilyen vagy, és nem is szeretnél ilyenné válni.
A negatív elvárások közé tartozhat a cinizmus, a visszahúzódás és a mások hibáztatása mindenért, ami körülötted történik. A cinizmus a munkánk különböző aspektusaihoz, köztük az ügyfelekhez, a munkatársakhoz vagy magához a munkához való érzéketlen és csökkent kapcsolatra utal. A kutatások azt mutatják, hogy a cinizmus idővel hógolyóként növekszik.
2. Alulértékeltnek érzi magát
A kiégés másik finom jele, ha elkezded azt hinni, hogy a céged vagy a személyes kapcsolataid nem értékelnek téged. Lehet, hogy úgy gondolod, hogy a munkatársaiddal jobban bánnak, mint veled, vagy megsértődsz, ha nem ismerik el a hozzájárulásodat egy projekthez.
Nem ritka, hogy úgy érzed magad, mint akit, túlhajszolnak, alulértékelnek, és a dolgok veled szemben igazságtalanok. Általános az elégedetlenség érzése. A harag és a neheztelés felerősödhet, ami szintén veszélyezteti a munkára és az önfeláldozásra való vágyat. Elkezdjük rosszul érezni magunkat a munkával kapcsolatban, és rettegünk bemenni az irodába.
3. A munkától való elszakadás
A legtöbb ember arra törekszik, hogy jól teljesítsen a karrierjében, de ha kezded elveszíteni a lendületedet, és ezt felismered, az problémás lehet. Elzsibbadsz attól, ami történik; nem érdekel a dolgok kimenetele; nem fektetsz be a körülötted születő döntésekbe. Ennek eredményeképpen nem érzed magadat elkötelezettnek vagy ösztönözve a munkád által. Az is előfordulhat, hogy nehezen tudsz koncentrálni, hajlamosabb leszel a halogatásra, és alacsonyabbak lesznek a munkával kapcsolatos elvárásaid.
4. Impulzívan cselekvések
A fel nem ismert kiégés későbbi szakaszaiban az emberek impulzívabbá válhatnak, és kevésbé érzik magukat lehorgonyozva azokban a rutinokban és kapcsolatokban, amelyek általában önbizalmat és támaszt nyújtanak, mint például a család, a munka és a hit.
Könnyebben belekerülhetsz olyan tevékenységekbe és gondolkodási mintákba, amelyeket normális esetben idegennek tartanánk magunktól, vagy amelyek nem lennének jellemzőek az életszakaszunkra vagy élethelyzetünkre.
Például elkezdhetünk óvatlanabbul vezetni, vagy radikális hajvágással, sminkeléssel, tetoválással vagy plasztikai műtéttel megváltoztatni a megjelenésünket. Lehet, hogy vonzódni kezdesz a kockázatos tevékenységekhez, például a hegymászáshoz, az ejtőernyőzéshez vagy a motorozáshoz.
Ezek közül egy-két dolog normálisnak vagy megmagyarázhatónak tűnhet, de a reménytelenség, a veszteség, a zsibbadtság és a távolságtartás kísérő gondolkodásmódja jelentősen ronthatja az ítélőképességet és a jövőbeli tájékozódást.
5. Türelmetlenség
A kiégés másik jele a türelmetlenség. Kevésbé leszel toleráns és könnyen frusztrálódsz másokkal szemben. Azok a munkavállalók, akik korábban kiegyensúlyozottak voltak, és képesek voltak komplex munkában részt venni, könnyebben frusztrálttá válhatnak, ami azt jelenti, hogy csökkenhet a problémamegoldó képességük és a másokkal való sikeres együttműködés képessége.
A kiégés kezelése
Ilyenkor segít, ha hátralépünk, és a teljes képet nézzük. Bármelyik elem önmagában nem biztos, hogy jelentős. Ha azonban a tüneteket összességében nézzük, és figyelembe vesszük az egyén életében zajló egyéb dolgokat, akkor jelentősek lehetnek.
Ezeket a finom jeleket nehéz lehet másoknál kiégésként felismerni, és kulcsfontosságú, hogy átgondoljuk azokat a viselkedési formákat, amelyek hatással vannak a mindennapi életünkre. A személyes tudatosság és az önreflexió fontos készségek a saját jólétünk ellenőrzéséhez. A gondolkodási minták vagy rutinok változásainak észrevétele szintén megfontolandó dolgok.
Ha a fenti jelek alapján felismerted, hogy te is ezekkel a problémákkal küzdesz, akkor érdemes drasztikusan életmódot váltani, illetve professzionális segítségért folyamodni.
