A szeretetteljes kapcsolatok döntések eredménye. Azok a párok, akiknek nagyon jó a kapcsolatuk, nem csak szerencsések. A sikeres, szeretetteljes kapcsolatok nem csak úgy megtörténnek. Azok a párok, akiknek szeretetteljes kapcsolatuk van, konkrét lépéseket tesznek, amelyeket a sikertelen kapcsolatokban élők nem tesznek meg.

Ha ezt az öt lépést megteszed, akkor garantáltan sikeres lesz a kapcsolatod:
1. Kedvesen bánnak önmagukkal és a partnerükkel.
Gondolj egy pillanatra arra, hogyan telik a napod. Arra koncentrálsz, hogy mi az, ami nem tetszik benned vagy a partneredben? Gondolkodási időd nagy részét azzal töltöd, hogy ítélkezel magad vagy a partnered felett? Vagy a kedvesség lelki tulajdonsága, a kedvesség önmagaddal és másokkal, beleértve a partneredet is, a legfontosabb prioritásoddá válik?
A sikeres kapcsolatokban élő emberek kedvességgel bánnak önmagukkal és a partnerükkel – kedves szavakkal, kedves tettekkel, kedves pillantásokkal, kedves meghallgatással és kedves gondolatokkal. Sokkal fontosabb számukra a kedvesség, mint az, hogy haraggal, ítélkezéssel, kritikával, ingerültséggel, hibáztatással, ellenállással vagy elzárkózással próbálják irányítani a partnerüket.
2. Személyes felelősséget vállalnak a saját érzéseikért.
A szeretetteljes kapcsolatban élő emberek nem teszik a partnerüket felelőssé az érzéseikért. Amikor dühösnek, sértettnek, szorongónak, depressziósnak, neheztelőnek, ingerültnek, bűntudatosnak vagy megszégyenültnek érzik magukat, akkor magukba néznek, hogy saját gondolataik és viselkedésük okozhatja a fájdalmas érzéseiket.
Nem tekintik magukat a partnerük döntéseinek áldozatának. Inkább megtanulják, hogyan kezeljék saját érzéseiket anélkül, hogy feldúlt érzéseiket a partnerükre zúdítanák. Amikor nem tudják kezelni saját érzéseiket, inkább segítséget kérnek, minthogy a haragot, a hibáztatást, a szorongást vagy a depressziót a partnerükre zúdítsák.
3. Felelősséget vállalnak az idejük és a terük olyan módon történő kezeléséért, amely számukra és a partnerük számára is megfelelő.
Gondoskodnak arról, hogy legyen elég idejük egymásra, hogy beszélgessenek, tanuljanak, megoldják a konfliktusokat, játsszanak és szeretkezzenek. Gondoskodnak arról, hogy legyen idejük a gyerekekkel, idő a házimunkára, idő a munkára és idő a pihenésre.
Úgy gondoskodnak közös életterükről, hogy tiszteletben tartják partnerük igényeit. Ha az egyik partner hajlamos a rendre, a másik pedig a rendetlenségre, mindketten arra törekszenek, hogy az életkörülményeiket mindkettőjük számára kellemessé tegyék, ahelyett, hogy valamelyikük megfelelnének, irányítanák vagy ellenkeznének. Mivel a legfőbb prioritásuk az, hogy kedvességet mutassanak önmaguk és egymás iránt, motiváltak arra, hogy felfedezzék az együttélés olyan módjait, amelyek mindkettőjük igényeit kielégítik.
4. Megtanulják, hogyan gazdálkodjanak a pénzükkel úgy, hogy az ne okozzon stresszt sem maguknak, sem a partnerüknek.
A sikeres megtanulják, hogyan gazdálkodjanak a pénzükkel úgy, hogy az ne okozzon stresszt sem maguknak, sem a partnerüknek. Közösen döntenek arról, hogy mindketten dolgoznak-e vagy sem. Egyik partner sem hoz egyoldalú pénzügyi döntéseket, amelyek negatív hatással vannak a másik partnerre.
A sikeres kapcsolatokban az egyik partner nem költ úgy pénzt, hogy az stresszt okozzon a másiknak. A szerető partnerek kölcsönösen döntenek a költségvetésükről, majd mindketten tartják magukat hozzá.
5. Törekszenek arra, hogy gondoskodjanak a testi egészségükről.
Amikor két ember mélyen törődik önmagával és egymással, igyekeznek gondoskodni a testi egészségükről. A szerető partnerek nem viselkednek úgy, hogy a társuknak féltenie kelljen a jólétét.
Nem vállalnak felesleges kockázatokat, például nem ülnek motorra sisak nélkül. Nem isznak és nem vezetnek. Jól táplálkoznak, eleget mozognak, és nem dohányoznak. A szerető kapcsolatban élő emberek nem akarják, hogy partnerük korai betegség miatt szenvedjen a veszteségük miatti gyásztól, ezért igyekeznek jól vigyázni magukra – részben önmagukról való gondoskodásból, részben pedig a partnerükről való gondoskodásból.
Ismétlem, a sikeres kapcsolatok nem csak úgy megtörténnek. Azok annak az eredményei, hogy mindegyikük vállalja a fizikai, érzelmi, pénzügyi, szervezeti és spirituális felelősséget a kapcsolatukban.
